Fenntartási időszak – II. negyedévi foglalkozás
Időpont: 2025. október 13.
Konzorciumi tag: TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Alapítványa
A pályázati projekt eredményeit és tapasztalatait bemutató csoportos foglalkozás a vizuális pályaorientáció, a verspedagógia és a zenepedagógia kombinált módszertanával.
A projekt második negyedévében megvalósított szakmai foglalkozás célja az volt, hogy a résztvevők a korábbi közösségi élményekre építve tudatosabban foglalkozzanak saját érzéseik felismerésével, azok kulturált kifejezésével és a mások iránti empátia fejlesztésével. A program során a vizuális pályaorientáció, a verspedagógia és a zenepedagógia nem különálló foglalkozási egységként jelent meg, hanem egy olyan összefüggő alkotói folyamat részeként, amelyben minden feladat a személyes élményekből indult ki, és a közös gondolkodásban teljesedett ki. A foglalkozásvezető célja az volt, hogy a résztvevők megtapasztalják: a művészet alkalmas eszköz lehet az érzelmek megfogalmazására, a konfliktusok feldolgozására és a közösségi kapcsolatok erősítésére.
A ráhangoló gyakorlat során minden résztvevő különböző színű kártyák közül választhatott egyet, amely leginkább kifejezte aktuális hangulatát. A választást követően nem kellett megindokolniuk döntésüket, hanem egy közös felületen helyezték el a kártyákat, amelyből fokozatosan egy sokszínű hangulattérkép alakult ki. Szakemberünk ezt követően arra kérték a tanulókat, hogy kisebb csoportokban keressenek olyan hétköznapi helyzeteket, amelyek hasonló érzéseket válthatnak ki. A beszélgetések során szó esett sikerélményekről, csalódásokról, barátságokról, vizsgadrukkról, valamint az első önálló döntések izgalmáról is. A gyakorlat különlegessége abban rejlett, hogy minden érzés elfogadható válaszként jelent meg, így a résztvevők biztonságos légkörben oszthatták meg gondolataikat.
A vizuális pályaorientációs műhely ezúttal egy kreatív önkifejezési feladatra épült. A csoportoknak egy olyan képsorozatot kellett készíteniük, amely egy ember fejlődését mutatja be gyermekkorától egy általa elképzelt jövőbeli hivatásig. A feladat során a tanulók rajzokat, magazinokból kivágott képeket, szimbólumokat és saját feliratokat is felhasználtak. A hangsúly nem a művészi kivitelezésen volt, hanem azon, hogy a képek segítségével történetet tudjanak mesélni. Több alkotásban megjelent az állatorvosi, pedagógusi, rendészeti, egészségügyi, művészeti és informatikai pálya iránti érdeklődés, ugyanakkor valamennyi munka közös vonása volt, hogy a résztvevők a választott hivatást valamilyen emberi értékkel – segítségnyújtással, kitartással, kíváncsisággal vagy felelősséggel – kapcsolták össze.
A bemutatók során a tanulók nemcsak saját alkotásaikat ismertették, hanem kérdéseket is intéztek egymáshoz. A szakember tudatosan arra ösztönözte őket, hogy ne a rajzok szépségét értékeljék, hanem azt próbálják megérteni, milyen gondolat vagy élmény húzódik meg egy-egy vizuális megoldás mögött. Ennek eredményeként tartalmas beszélgetések alakultak ki arról, hogy ugyanaz a jelkép mennyire eltérő jelentést hordozhat különböző emberek számára. A résztvevők egyre bátrabban fogalmazták meg saját véleményüket, miközben figyelmesen meghallgatták társaik értelmezéseit is.
A verspedagógiai foglalkozás során ezúttal Kosztolányi Dezső, Erdős Virág és Lackfi János művei szolgáltak kiindulópontként. A szakember olyan verseket választott, amelyek az emberi érzések finom árnyalatait, a változást és az önmagunkkal való párbeszédet állították középpontba. A résztvevők feladata az volt, hogy a kiválasztott versből egyetlen olyan sort emeljenek ki, amely szerintük leginkább megszólítja őket. A kiválasztott idézetekhez ezt követően saját rövid gondolatokat, kérdéseket vagy személyes reflexiókat írtak. A gyakorlat során jól érzékelhető volt, hogy a fiatalok egyre természetesebben használják a költészet nyelvét saját élményeik megfogalmazására.
A feldolgozás második részében a csoportok egy különleges feladatot kaptak: elképzelték, hogy egy kiállítás kurátorai, akiknek egyetlen vers köré kell interaktív tárlatot szervezniük.
Megtervezték, milyen képeket, hangokat, tárgyakat vagy fényeket használnának annak érdekében, hogy a látogatók minél mélyebben átélhessék a vers hangulatát. Ez a feladat tudatosan kapcsolta össze az irodalmat, a vizuális gondolkodást és a kreatív tértervezést. A bemutatók során különösen sok eredeti ötlet született: volt, aki természetes hangokkal, más fényinstallációval, ismét más interaktív üzenőfallal egészítette volna ki a versélményt.
A zenepedagógiai blokk a hangulatok zenei megjelenítésére épült. A résztvevők különböző ritmushangszerek és egyszerű dallammotívumok segítségével próbálták érzékeltetni az általuk választott versek érzelmi ívét. A csoportok önállóan döntötték el, hogy gyorsabb vagy lassabb tempót, erőteljesebb vagy visszafogottabb megszólalást alkalmaznak. A közös meghallgatás során érdekes beszélgetés alakult ki arról, hogy ugyanaz a zenei motívum különböző emberekben más-más érzéseket kelthet. A szakember kiemelte, hogy éppen ez a művészet egyik legfontosabb sajátossága: teret ad az egyéni értelmezéseknek, miközben közös élményt is teremt.
A foglalkozás zárásaként minden résztvevő egy rövid mondatban fogalmazta meg, milyen új felismeréssel gazdagodott a nap során. Többen arról beszéltek, hogy könnyebben tudtak érzéseikről beszélni, amikor először képekben, versekben vagy zenében gondolkodhattak.
Mások azt emelték ki, hogy a különböző művészeti feladatok során jobban megismerték társaik gondolkodását, és olyan oldalukat is felfedezték, amely a hétköznapi iskolai helyzetekben ritkán mutatkozik meg. A szakember szerint ez a nyitottság és bizalom a program egyik legfontosabb eredménye volt.
Szakmai összegzés
A második negyedévi foglalkozás megerősítette, hogy a művészeti nevelés kiváló eszköze az önismeret, az érzelmi intelligencia és az empatikus kommunikáció fejlesztésének. A vizuális pályaorientációs feladatok tudatosabb jövőtervezésre és kreatív önkifejezésre ösztönözték a résztvevőket, a verspedagógiai műhely segítette a személyes élmények mélyebb feldolgozását, míg a zenepedagógiai gyakorlatok érzékenyítették a fiatalokat egymás érzelmi megnyilvánulásai iránt. A szakmai tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy a projekt során alkalmazott komplex módszertan eredményesen járul hozzá a résztvevők személyiségfejlődéséhez, kreativitásának kibontakozásához és közösségi kapcsolatainak erősítéséhez.