Fenntartási időszak – I. negyedévi foglalkozás
Időpont: 2025. július 30.
Konzorciumi tag: TEMI Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Alapítványa
A pályázati projekt eredményeit és tapasztalatait bemutató csoportos foglalkozás a vizuális pályaorientáció, a verspedagógia és a zenepedagógia kombinált módszertanával.
A projekt első, a fényeslitkei diákok számára tartott szakmai foglalkozásának középpontjában a közösségi értékek felismerése, az alkotó együttműködés megalapozása és a fiatalok kreatív önkifejezésének támogatása állt. A résztvevők a projekt célcsoportjához hasonló életkorú általános iskolás tanulók voltak, akik számára a műhelymunka elsődleges célja nem az ismeretátadás, hanem a személyes élményeken keresztül történő tanulás volt. A program a vizuális pályaorientáció, a verspedagógia és a zenepedagógia módszereit egymásra építve alkalmazta, lehetőséget teremtve arra, hogy a fiatalok többféle művészeti nyelven is megfogalmazhassák gondolataikat.
A foglalkozás egy különleges ráhangoló gyakorlattal kezdődött. A résztvevőknek kisebb csoportokban olyan tárgyakat kellett kiválasztaniuk a teremben elhelyezett eszközök közül, amelyek szerintük valamilyen módon jelképezik közösségüket vagy saját személyiségüket. A választott tárgyakat rövid történetekkel mutatták be egymásnak, így már a program első perceiben személyes élmények, családi emlékek és közös tapasztalatok kerültek felszínre. A szakemberünk megfigyelése szerint ez a feladat oldott, biztonságos légkört teremtett, amely jelentősen megkönnyítette a későbbi közös munkát.
A vizuális pályaorientációs műhely során a csoportok azt a feladatot kapták, hogy tervezzék meg egy képzeletbeli közösségi találkozóhely arculatát. A résztvevőknek végig kellett gondolniuk, milyen funkciókat töltene be ez a tér, kik használnák, milyen programokat szerveznének benne, és milyen vizuális elemek fejeznék ki leginkább a hely szellemiségét. A tervezés során plakátvázlatok, logók, színtervek és egyszerű makettek is készültek. A csoportok eltérő megoldásokat választottak: volt, aki modern ifjúsági közösségi házat álmodott meg, mások természetközeli alkotóparkot, szabadtéri olvasókertet vagy kulturális udvart terveztek.
A bemutatók során a foglalkozást vezető szakember külön figyelmet fordított arra, hogy a résztvevők ne csupán ismertessék elképzeléseiket, hanem érveljenek is választásaik mellett. A beszélgetésekből kiderült, hogy a tanulók számára fontos szempont a közösségi élmény, a biztonságos környezet, valamint az, hogy olyan hely jöhessen létre, ahol mindenki megtalálhatja a hozzá közel álló tevékenységet. A közös értékelés során nem a legszebb látványtervet keresték, hanem azt vizsgálták, mely megoldások szolgálják leginkább egy valódi közösség igényeit.
A verspedagógiai foglalkozás témája a közösséghez tartozás és az emberi kapcsolatok ereje volt.
A foglalkozás vezetője Áprily Lajos, Kányádi Sándor és Szabó T. Anna olyan verseiből választott részleteket, amelyek érzékenyen beszélnek az összetartozásról, az egymás iránti figyelemről és a természet közelségéről. A résztvevők először közösen hallgatták meg a verseket, majd csoportonként kiválasztották azt a költői képet, amely leginkább megszólította őket. Ezt követően rajzban, színekben és rövid kulcsszavakban jelenítették meg saját értelmezésüket.
A foglalkozás következő részében a csoportok egy különleges feladatot kaptak: egy kiválasztott vers hangulatát kellett átültetniük egy hétköznapi élethelyzetbe. Nem jelenetet készítettek, hanem rövid történetet alkottak arról, hogyan jelenhet meg a vers üzenete egy iskolai közösségben vagy családi helyzetben. A felolvasásokat követően közös beszélgetés indult arról, hogy a költészet miként segíthet a mindennapi emberi kapcsolatok jobb megértésében. Több résztvevő megfogalmazta, hogy a versek sokkal közelebb kerültek hozzájuk, amikor saját élményeiken keresztül gondolkodhattak róluk.
A zenepedagógiai blokk során a hangsúly a közös zenei kommunikáción volt. A résztvevők egyszerű ritmushangszerekkel és testhangszerekkel dolgoztak, majd kisebb csoportokban saját „hangképet” alkottak egy-egy kiválasztott vershez. Nem dallamokat komponáltak, hanem hangulatokat próbáltak zenei eszközökkel megjeleníteni. Az egyik csoport a természet csendjét idézte meg finom ritmusokkal, míg egy másik lendületesebb megszólalást választott, hogy az összetartozás erejét hangsúlyozza. A közös meghallgatás során érdekes beszélgetés alakult ki arról, hogy ugyanaz a vers milyen eltérő zenei asszociációkat válthat ki különböző emberekből.
A foglalkozás végén a résztvevők egy közös értékkört alkottak. Minden tanuló egyetlen szót írt fel egy színes lapra, amely szerinte legjobban jellemzi a nap legfontosabb üzenetét. A lapokból közösen egy nagyméretű kompozíció készült, amelynek középpontjába a „közösség” szó került.
A leggyakrabban választott kifejezések a bizalom, figyelem, alkotás, öröm, együttműködés, kíváncsiság és tisztelet voltak. A szakember szerint ez jól mutatta, hogy a résztvevők nem pusztán feladatokat oldottak meg, hanem valódi közösségi élmény részeseivé váltak.
Szakmai összegzés
Az első negyedéves foglalkozás tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a közösségi értékekre épülő művészetpedagógiai program hatékonyan segíti a fiatalok személyiségfejlődését és közösségi kompetenciáinak erősítését. A vizuális pályaorientáció fejlesztette a kreatív tervezést és a problémamegoldó gondolkodást, a verspedagógiai feladatok hozzájárultak az önreflexió és az érzelmi intelligencia fejlődéséhez, míg a zenepedagógiai gyakorlatok az együttműködés, a figyelem és a közös alkotás örömét erősítették. A résztvevők aktív jelenléte és nyitottsága megerősítette, hogy a projekt során kidolgozott komplex módszertan eredményesen alkalmazható a fiatalok közösségi szemléletének, kulturális érzékenységének és kreatív önkifejezésének fejlesztésében.