A konzorcium tagjai a projekttel kapcsolatban Nyíregyháza és térségében fejtik ki tevékenységüket. Célcsoportunkat a konzorciummal együttműködő iskolák diákjai jelentik, akik javarészt hátrányos helyzetűek.
A projekt megvalósítása során összesen 100 diák bevonását tervezzük, az alábbi bontásban:
|
Szervezetek |
Létszám összesen (fő) | |
|
Konzorciumvezető szervezet |
40 |
|
| Konzorciumi tag 1. |
30 |
|
|
Konzorciumi tag 2. |
30 |
|
| Összesen: |
100 |
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. A megye lakóinak száma 562.000 fő, melyből 118 ezer fő él a megyeszékhelyen. Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb városa, az észak-alföldi régióban helyezkedik el. Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális központja, iskolaváros. A városba a 18. században telepítettek be Békés megyéből és a Felvidékről tótajkú telepeseket, akiket később összefoglalóan tirpáknak neveznek. Ezen telepeseknek köszönhetően alakult ki a várost ma is körülölelő tanyavilág.
A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza állandó népessége 2014. január 1-jén 119.494 fő. A népesség 14,4 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban 6.400 fő a 15-19 év és 15.237 fő a 20-29 év közöttiek száma. Így a lakosság 32,5 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (55.149 fő) aránya 46,2 %, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 21,3 %.
A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. Ez az index, a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége.
Nyíregyháza öregedési indexe 2014-ben 98% volt, ami az országosnál (121,5%) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinél (86,8%,) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. Az Észak-Alföldi régió mutatója 103,0 %.
A Háztartáspanel kutatás (2015) adata i szerint a megkérdezett nyíregyházi lakosok valamivel több, mint egyharmada tapasztalta már meg a munkanélküliség tényét, azonban mindössze 5,7%-uk nyilatkozott úgy, hogy jelenleg is munkanélküli. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a gazdaságilag aktív népességből (15-64 év közötti lakónépesség) a nyilvántartott álláskeresők száma a 2016. decemberben 3056 fő, a relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában) 3,63 %, az egy évvel korábbi adat 4,85 %. Az alább ábra szemlélteti, hogy bár az ország megyéiben és régióiban igen eltérőek a társadalmi-gazdasági feltételek, eltérő a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összetétele, de Nyíregyháza városban a relatív mutató évenkénti csökkenése a vizsgált többi területhez viszonyítva is kedvező képet mutat.
A munkanélküliek pénzbeli ellátásában – a járási hivatal feladatkörébe tartozó foglalkoztatást helyettesítő támogatásban – az elmúlt két évben átlagosan 3.349 fő részesült. A közfoglalkoztatási mutató – a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámának aránya a munkavállaló korú népességhez viszonyítva – 2015-ben 1,49 %, 2016. évben 2,35 %.
Fényeslitke É-K Magyarországon, Budapesttől 300 km távolságra helyezkedik el, közel Ukrajnához és Szlovákiához. Alföldi település, melynek legnagyobb természeti kincse a határában kanyargó Tisza folyó. 2400 lakója van a falunak. A település egyetlen iskolája a Kossuth Lajos Általános Iskola, mely 142 gyereknek ad otthont az iskola 1-8 évfolyamán. 17 pedagógus gondoskodik a gyerekek fejlődéséről. Olyan gyermekeket szeretne nevelni az iskola, akik kötődnek községeikhez és Magyarországhoz, de a világban is jól tájékozódnak: érdeklődők, nyitottak, önmagukat értékelni, másokat elfogadni tudók, társaikkal együttműködők. Az iskola arra szeretné felkészíteni a gyerekeket, hogy a későbbiekben munkavállalóként a társadalom aktív tagjai legyenek, színvonalas és értékes munkát tudjanak végezni, amely számukra örömet szerez. Nagy figyelmet kap az olvasás, írás, számolás és a kommunikációs kompetenciák fejlesztése. A tanulók összetétele heterogén, így a képesség szerinti fejlesztés, differenciálás szükségszerű pedagógiai eljárás.
Kisvárda (németül: Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Lakosságszáma 16ezer fő. A Vári Emil Általános Iskolát 1982-ben alapították, a térség legnagyobb létszámú általános iskolája. Az iskola alapvető pedagógiai filozófiája: mindenki tehetséges valamiben. Ezért szeretnék, ha iskolájukban képességeinek megfelelően tanítványaik megtalálhatnák az egyéni fejlődés, kibontakozás lehetőségeit és ebből adódóan jól érezzék magukat a váriban. A beiskolázási körzetbe élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és oktató munkájuk ehhez a helyzethez igazodik: kiemelt fontosságú feladnak tekintik a tehetséges, jó, képességű gyermekek fejlesztését, ugyanakkor a tanórán és tanórán kívül is megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkózását.
Projektünkben az alábbi iskolák diákjai vesznek részt: a Kisvárdai Vári Emil Általános Iskola és és a Fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskola felső tagozatos, valamint a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumból elsősorban az ott folyó Arany János Tehetséggondozó Program 9-10. évfolyamos tanulói vesznek részt, 30-30-40%-os arányban. Mindhárom célcsoport többnyire halmozottan hátrányos helyzetű, rászoruló diákokból áll. Az iskolák egymástól pár km-re fekszenek, azonban a tudásszintet és a lehetőségeket tekintve fényévekre vannak egymástól: a kisvárdai Várisokat és a fényeslitkei Kossuthosokat kiegészítő felzárkóztató programmal próbálják értékelhető tudásszintre fejleszteni, mégis nagyon alacsony a továbbtanulási arány és rendkívül rosszak a kompetenciamérések eredményei; a nyíregyházi Arany-programos diákok viszont az ország egyik legeredményesebb középiskolájában, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanulnak, és szinte kivétel nélkül azonnal bekerülnek az egyetemekre, nyelvvizsgával, kiváló tanulmányi eredményekkel. Ellenben a hasznosítható tudásról, a tudásgazdálkodásról semmilyen érdemi információval nem rendelkezünk egyik célcsoport részéről sem. A három iskola között a kicsiny földrajzi távolság ellenére jelenleg nincs aktív kapcsolat.
A Kisvárdai Vári Emil Általános Iskolában és a Fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskolában is elmondható, hogy a kiválasztott tanulói célcsoportra jellemző a gyerekek szociális helyzete közötti különbség, ami pontosan megmutatkozik a gyerekek tanulmányi eredményében is. Mindkét terület folyamatos fejlesztése szükséges. Ugyanakkor a gyerekek között nagyon nagy arányt képviselnek a halmozottan hátrányos helyzetű, gyakorta roma tanulók.
A tanulói teljesítmények alapvető meghatározója a családi háttér, a szülők iskolai végzettsége, a tárgyi feltételek, a könyvek száma, a család nagysága, szerkezete. Az iskola pedagógiai funkciója az, hogy felmérje, milyen akadályai vannak a gyermek iskolán belüli és otthoni tanulásának, tanulása hatékonyságának és megfelelő módszerek alkalmazásával segítsen hozzá minden tanulót adottságainak kiteljesítéséhez. Az első négy évben nagy figyelmet fordít az intézmény a szilárd anyanyelvi és matematikai alapkészségek – olvasási készség, szövegértési képesség, íráskészség, számolási készség – elsajátítására. A tanulásban lemaradóknak fejlesztő órán, korrepetáláson délutáni csoportos foglalkozáson lehetőséget biztosít a felzárkózásra. Ennek ellenére az iskola alul teljesít a kompetencia mérések alapján.
Az iskolában tanuló diákok számos délutáni plusz foglalkozáson vesznek részt, az alulteljesítés leküzdésére készített akcióterv keretében. Azonban érdemi eredmény az elmúlt években nem született, nincs érzékelhető előrelépés a fejlesztések tekintetében. A projektbe többségében olyan gyerekeket szeretnénk bevonni, akiknek egyrészt nem megterhelő a plusz fejlesztő modul, másrészt általában a szociálisan hátrányosabb helyzetűek, akik nem járnak különórákra, ill. anyagi áldozatot követelő oktatási formákra, és most olyan lehetőséghez juttatjuk őket, amely sem az ő személyes, sem az intézmény normál működési rendjének kereteibe nem fértek volna bele.
A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban működő Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja egy ötéves képzés, mely a középiskola 9. évfolyamán kezdődik és a 13. évfolyamán fejeződik be. A felvett tanulók 9. évfolyamon külön osztályt alkotnak, a magasabb évfolyamokon együtt tanulnak a többi képzési formában résztvevő diáktársaikkal (második nyelvi órák, fakultációk). Ennek az integrációnak pedagógiai vonatkozásai a teljes iskolaközösségben érvényesülnek, elősegítik a toleranciára való nevelést.
A 9. évfolyam az ún. gazdagító évfolyam, melynek alapvető feladata az otthonról hozott hátrányok csökkentése, felkészítés a középiskolai tanulmányokra. Itt kezdődik a szunnyadó tehetség diagnosztizálása, gondozása is. A 9. évfolyamon az oktatás külön erre a célra akkreditált országos pedagógiai program szerint folyik. A gazdagító évfolyamon nagy hangsúlyt kap az infokommunikációs kompetenciákra való felkészítés, kiemelt óraszámban tanulnak informatikát és angol nyelvet. A heti óraszámok az alábbiak szerint alakulnak: angol 7 óra, informatika 3 óra, magyar 4 óra, matematika 4 óra, ember és környezet 1,5 óra, testnevelés 3 óra, tanulásmódszertan 2 óra, személyiségfejlesztés, önismeret 2 óra, osztályfőnöki óra 1. A 10. évfolyamtól kezdve haladó angolos, általános tantervi gimnáziumi képzést kapnak a gyermekek. Ugyanakkor végigkíséri őket mind az öt éven keresztül az ún. Arany János-i blokk, mely önismereti, tanulásmódszertani képességelemek fejlesztését foglalja magába. Mindezek mellett az életre, a gyakorlatias szemléletre és képességeik életszerű hasznosítására, egyfajta tudásbázis képzésére mégsem tudnak felkészülni, mert a gyakorlati tapasztalás nem része a képzésüknek, eltérő képességű és teljesítményű kortársakkal önálló munkafolyamatok közben nem találkoznak, társadalmi kohézió kialakítására nincs lehetőségük saját csoportjukon kívül.