Területi Művelődési Intézmények Egyesülete /TEMI/

Egyesületünk 1990. november 27-én azzal a céllal alakult meg a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete /SZMMIE/ néven, hogy a magukra maradt, nem önkormányzati fenntartású, de a lakosság számára is szolgáltatást nyújtó volt szakszervezeti és munkahelyi művelődési intézményeket tömörítse, egységbe szervezze és ellássa kulturális érdekvédelmüket.

Ezek a kulturális szervezetek a nemzeti kulturális örökség részét képező civil és társadalmi szerveződésű, a kulturális törvény által meghatározott alapfeladatokat és szolgáltatásokat ellátó önálló, vagy részben önálló származtatott jogi személyiségű, alapítványi vagy egyesületi formában működő művelődési házak, könyvtárak, művészegyüttesek.

Ezt a törekvést támogatta az állam – és a mindenkori kulturális minisztérium is -, amikor a költségvetésben elkülönítetten és garantáltan, a volt szakszervezeti és munkahelyi művelődési intézmények számára un. működési támogatást biztosított, s ennek az összegnek pályázati keretek közötti felosztására a Szakszervezeti Munkahelyi Intézmények Egyesületét bízta meg.

Az Egyesület – megalakulása óta – szakadatlan küzdelmet vív a megmaradásért, a művelődési házakban, könyvtárakban, művészeti együttesekben felhalmozott kulturális értékek megmentéséért, a szolgáltatások nyilvánossá tételéért, a mélyen beágyazódott kulturális hagyományápolás és őrzés továbbviteléért, és ezek feltételéért; a közművelődési feladatok financiális hátterének kiszámítható megteremtéséért.

 

Az intézményekben folyó kulturális tevékenység és szolgáltatások fenntartása hozzájárul a helyi közösségek és civil szervezetek művelődési kínálatához, a települések népességmegtartó erejének növeléséhez.

2000-ben a szervezet nevet változtatott, új neve Területi Művelődési Intézmények Egyesülete /TEMI/ lett.

Meggyőződésünk szerint a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete szervezetei által végzett kulturális tevékenység a magyar kulturális örökség része, és néhány intézmény /már 100-150 éve tartó/ működése a szakmai örökség alapintézménye.

Fő feladataink:

  • A regionális, területi mikro-régió kulturális értékeinek közértékké tétele, szellemi erőforrásainak felkutatása, köztudása, újító, ható, ösztönző erővé tétele.
    • A települések hagyományainak, természeti, művészeti értékeinek, új kezdeményezéseinek bemutatására, értékelésére, közbecsülésük növelésére, a nemzetközi, hazai, lokálpatriotizmus előtérbe helyezésére, közös kiállításokat, műsorokat, bemutatókat, találkozókat, fórumokat, tematikus fesztiválokat szervezetek a TEMI hatókörében működő szerveztek. Ezekbe a programokba bevonták a fiatalokat és a gyermekeket.
  • A polgárok életképességét, teljesítőképességét szinten tartó és fokozó tudáskínálatok közvetítése.
    • A feladatcsomag legjelentősebb része az életmód, az értékrend alakítása, a szociális beilleszkedés, a kisebbségek segítése, az önismeret növelése, a társadalmi feladatvállalás, az önkéntesség technikáinak tanítása. A szolidaritási alkalmak megteremtése mellett, komplex programok szervezése.
    • Ezeket a feladatokat a felnőttképzés hagyományos eszközeivel, mint amilyenek a tanfolyamok, csoportok működtetése, különböző kurzusok, bemutatók szervezése, valósították meg az intézmények, különös hangsúlyt kapott a gyermekekkel és fiatalokkal történő „foglalkozás”: az iskolát segítő és az iskolán kívüli, azt kiegészítő, vagy helyettesítő képzések biztosítása. Közhasznú, praktikus, mindennapi életet segítő tanfolyamok kínálata, szaktanfolyamok szervezése, fogadása jellemzően nem mutat növekedést az elmúlt évekhez viszonyítva, amelynek okai a társadalmi, gazdasági változásokra, a fizetőképesség romlására vezethetőek vissza.

 

  • Az élet minőségének gazdagítása a tudomány, a művészet értékeinek közzététele által.
    • Az egyetemes és a magyar kultúra értékeinek közvetítése kiemelt feladata az intézményeknek. Mindezt a művészetek befogadásának segítésével, a szabadidős szokások formálásával, új hagyományok létrehozásával valósították meg. A mindennapi lét értékeinek, normáinak felismerése és fejlesztése, a szórakozási alkalmak megteremtése lehetővé teszik a szimbolikus javak iránti igény növelését és bővített újratermelését. Az intézmények munkatervében, mint színházi előadások irodalmi estek, hangversenyek, könyvbemutatók, népművészeti- hagyományőrző alkalmak, fesztiválok, bemutatók, ünnepek, a fiatalok szórakozási alkalmainak megteremtései szerepeltek. Az ünnepek is alkalmat teremtettek mindezek megvalósításához, növelve az intézmények ismertségét, megújulását, amely események hasonló nagyságrendűek az elmúlt évekhez mérten.
  • A különböző korú és típusú tehetségek képesség fejlesztése, a kreativitás és öntevékenység feltételeinek biztosítása.
    • A munkahelyi intézmények hagyományához tartozik a különböző korosztályok kreativitásának fejlesztése, alakítása, mely egyúttal a közösségépítés eszköze is.
    • A különböző művészeti kifejezési normák és formák tanítása, az így kialakított esztétikai tudatosság, és az igényfejlesztés, a műértő közönséget is biztosította. A kiemelkedő tehetségek bemutatása, az alkotó közösségek közismertté tétele, tekintélyének gondozása, a róluk szóló információ biztosítása fontos feladat volt.
    • A tradicionálisan működő amatőr művészeti csoportoknak több évtized óta adnak helyet a művelődési intézmények. A gyermek- és ifjúsági korosztályt megcélzó programok az öntevékenységet feltételezik, és a rendszeres formák közé tartozik.
    • Ennek érdekében nyári táborokat, különféle versenyeket, vetélkedőket szerveztek. Az itt történő bemutatkozás, a tehetségek kiemelésének, közismertté tételének sajátos formája. A feladat sajátosságából adódik, hogy egyúttal mindenféle formát, (alapítvány, egyesület stb.) is segítettek az intézmények. A nyugdíjas korosztály igényeinek kielégítése mellett, a játszóházak és a kapcsolódó családi programok is részei az intézmények munkájának, amely egyre gyakoribb feladat volt. Itt is elmondható, hogy a korábbi évekhez mérten stagnáló, csökkenő a tendencia.

 

  • A helyi közéleti, kulturális, civil szerveződések ösztönzése, segítése, a társas élet alkalmainak animálása.
    • A közművelődés egyik fontos funkciója az agora, a találkozások lehetőségének megszervezése. Fontos feladat volt a társulási szándékok ösztönzése, a különböző értékek egyenrangúságának biztosítása, a társas kapcsolatok kultúrájának, teljesítő képességének fejlesztése, az érdekek és az értékek kifejezésének, ütköztetése,, a réteg- és korosztály kultúrák ismerkedési alkalmainak biztosítása, a felelős közéleti szereplés kulturális fórumainak kimunkálása, valamint a spontán találkozásokhoz, téri, tárgyi feltételek biztosítása. Ezekhez a feladatokhoz a következő tevékenységek kapcsolódtak: fórumok, körök, tréningek működtetése, közéleti körök, egyesületek segítése, vitaestek, találkozók szervezése, közös célok érdekében a különböző körök, közösségek összefogásainak támogatása, szolidaritási akciók gondozása regionális, helyi szinteken.

 

  • Kulturális, közhasznú szolgáltatások feltételeinek, kereteinek biztosítása.
    • A közművelődési intézmények tárgyi, szellemi infrastruktúrájának, kommunikációs, reklámkínálatának, adottságainak biztosítása, közhasznú szolgáltatások rendszerének kiépítése, folyamatos működtetése, a kulturális szolgáltatás lehetőségének biztosítása társadalmi igény. A differenciált kulturális szolgáltatás és kínálat, az alapfeladatok hatékonyabb teljesítésének segítése, egyúttal az ár és díjbevétel pozitív alakulását, terek bérbeadását is jelentette, mely feltételezi a vállalkozói tőke egy részének bevonását, valamint a kapcsolatrendszerek harmonikus működését. A legfontosabb tevékenységek egyike a kiadványozás volt, a reklám és propagandaanyag készítése, a hirdetések, valamint az intézményben működő csoportok produkcióinak menedzselése. Fontos a hangzók, írott sajtók megjelentetése és a bevételek növelése érdekében pedig különféle vásárok, akciók befogadása, alkalmi rendezvények működtetése, amely minden intézmény tekintetében nyomon követhető. Az előbbiekben felsorolt tevékenységek és alkalmak tekintetében az átgondoltság és tervszerűség egy racionális gazdálkodással hasonló bevételt produkált, mint az elmúlt esztendő.

 

  • A szakmai munka fejlesztése társadalmi elismertséget, a közönség elégedettségét növelte. Ennek fontos eszköze volt a könyvtári és a közművelődési új törekvések megismertetése, és meghonosítása. A könyvtárak már előreléptek a minőségfejlesztés kialakításában, melyeknek alapelveit a közművelődés most fogalmazta meg és gyakorlattá kívánja tenni a közeljövőben.

A TEMI célja, üzenete:

  • Célja: civil, önszerveződő közösségek hagyományainak ápolása, szervezése, létrehozása, fenntartása. Üzenete: a pályáztatás korrekt, törvényi feltételei mellett, működőképes intézményhálózat létrehozása és működtetése.

 

 A TEMI jövőképe:

  • Az intézményi különbözőségek mellett, olyan önálló civil szervezet működése, mely a közös érdekek mentén szerveződik, ezeket a közös érdekeket, értékeket tudatosan vállalva mutatkozik meg a társadalom széles rétegei számára, amellyel sajátos érdekvédelmet valósít meg. Tapasztalatait a közművelődés és a könyvári szakmai közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi, gazdagítja azokat.
  • A demokrácia, a szolidaritás, az intézményi szuverenitás és a helyi szintű intézkedések elve alapján: animáló, kisegítő, támogató, segítő, kooperatív tevékenyszerkezetű. A pályázatok kiírásánál, elbírálásánál és az elszámolásánál a szakmai követelmények, a törvényi előírások és a TEMI saját szabályainak teljes mértékű betartása és betartatása. Az intézményhálózatban dolgozók „mi tudatának” kialakítása, a kölcsönös szakmai segítségnyújtás.

 

A TEMI kommunikációs elvei:

A TEMI tagszervezetei számára egymás megismerése, tapasztalatcsere, a különleges státuszból adódó tapasztalatok felmérése, a szakmai nyilvánosság biztosítása. A kormányszervekkel való kapcsolattartás elősegítése, a TEMI megismertetése a társadalom különböző csoportjaival, a közművelődési és könyvtári szakma számára közvetlen információk a TEMI intézményeiben folyó szakmai munkáról

 

A Területi Művelődési Intézmények Egyesületének égisze alatt működik a Fővárosi Művelődési Ház, Budapest frekventált helyén.

A TEMI Fővárosi Művelődési Háza modern és jól felszerelt környezetben szolgálja a főváros lakosságát, továbbra is Budapest egyik leglátogatottabb művelődési központjaként. Nyitott, befogadó intézményként legfontosabb feladata a kulturális értékek közvetítése, a közösségi művelődés feltételeinek megteremtése, a helyi társadalom szocio-kulturális törekvésének támogatása. Alapfeladatai között kiemelten foglalkozik a magyar népművészet értékeinek terjesztésével, a hagyományápolással, a néptánc és a népzenei hagyományok őrzésével. Az intézmény fontos szerepet játszott a fővárosi táncház mozgalom elindításában, felkarolásában, módszereinek fejlesztésében. 1974-ben vezette be a Muzsikás Együttessel közösen a táncház-klub formát, a Muzsikás klubot, amely aztán országosan elterjedt mintájává vált a városi táncházaknak.

Rendszeres programokkal a mai napig a népi kultúrát igyekszik bemutatni: az évtizedek óta működő táncházi alkalmak mellett meseszínházi előadások népzenei koncertjeivel, az ünnepi időszakok (karácsony, szilveszter, farsang) családos mulatságaival, magyar néptánc tanfolyam szervezésével.

A népi előadóművészet mellett a tárgyalkotó népművészet is fontos szerepet játszik intézményünk életében. Számos kézműves kisközösség jött létre a művelődési ház keretein belül az eltelt évtizedekben. A régi épületünkben az utóbbi években szövő, kosárfonó, nemezelő, ékszerkészítő és foltvarró kézműves klubunk működött. Az új épületbe való költözéssel sajnos lecsökkent kisközösségeink száma, de mára sikerült megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a kézműves körök működéséhez szükségesek. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Gyöngy Egyesület tagjai már két éve nálunk is tartanak klubfoglalkozást. Mellettük gyöngyfűző klub is elindult. 2017-ben harmadik alkalommal szervezünk országos népi ékszerkészítő szaktábort Bogácson.

A népművészet terén az elmúlt időszakban két nemzetközi pályázatban is részt vett intézményünk. Az egyik pályázat témája a népi kézművesség „visszatanítása” a felnőttképzés módszereivel az elmaradott kistérségekben, ebben a pályázatban portugál, horvát, finn és lett partnereink vannak. A másik pályázatban horvát, cseh, bolgár, román (erdélyi) partnerszervezetekkel egy nemzetközi népi ékszerkészítő tananyagot fejlesztettünk. Ennek a pályázatnak a tananyagfejlesztés mellett nem titkolt célja a népművészeti mintakincs újra feldolgozása, a népi gyöngyékszerek modern áttervezése oly módon, hogy- stílusjegyeiket megőrizve- jobban idomuljanak a mai viseletkultúrához.

Az FMH jelenlegi fő tevékenységei:

  • családi- és gyermekprogramok
  • alkotó, művészeti tanfolyamok
  • élőzenés klubok
  • táncházak
  • amatőr művészeti találkozók, fesztiválok
  • szakmai konferenciák, fórumok
  • pályázati programok megvalósítása.

 

2008 óta tevékenységeink köre kibővült a nemzetközi felnőttoktatási pályázatokban való részvétellel, azok megvalósításával.

 

2017-ben létesítettünk telephelyet Nyíregyházán, melynek célja, hogy az ország egyik legelmaradottabb, ám de dinamikusan fejlődő megyéjében hatékonyabb segítséget tudjunk nyújtani a közművelődési szervezeteknek, továbbá szakmai-módszertani tevékenységünket kiterjesszük.

 

Könyvjelző Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?