Kategória: KONZURCIUMI TAGOK

A Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház a város egyik legnagyobb múltú kulturális intézménye. Elődjét 1968. június 1-én a Szakszervezetek Megyei Tanácsa alapította, mely 1990-ben csatlakozott a Szakszervezetek Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesületéhez, (a későbbi Területi Művelődési Intézmények Egyesületéhez) majd 2003. október 6-tól non-profit szervezetként – de az egyesület tagjaként- Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Ház Közhasznú Alapítványa néven látjuk el kulturális feladatainkat.

Az alapítvány az alábbi közhasznú, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló cél szerinti tevékenységeket látja el:

• Kulturális, hagyományőrző, ismeretterjesztő rendezvények szervezése
• Művészeti fesztiválok, konferenciák szervezése és lebonyolítása
• Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
• Munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása
• Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
• Gyermek-és ifjúsági érdekképviselet
• A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

Az Alapítvány alapító okirata szerint jogosult az alábbi tevékenységek végzésére:

• A munkanélküliek és a munkanélküliség által veszélyeztetettek részére olyan képzési és gondozási feltételek biztosítása, amelyek által javíthatók az érintettek munkaerő-piaci esélyei.
• A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
• A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységek.
• Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása.
• Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
• Kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása.
• Természetvédelem, környezetvédelem.
• Gyermek és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet.

 

Művelődési házunk nagy hagyományokkal rendelkező közművelődési intézmény, amely kulturális, művészeti, ifjúságsegítő, tehetséggondozó, felnőttoktatási tevékenységén kívül valósított meg már szociális jellegű programokat is, bevonva a hátrányos helyzetű célcsoportot a művelődési, oktatási, szakképzési tevékenységekbe. Jelentős tapasztalattal rendelkezik nagyobb szabású kulturális és művészeti rendezvények megvalósításában, határon átnyúló  fesztiválok rendezésében. Az elsők között valósítottunk meg olyan  projekteket, amelyek a hagyományos közművelődési feladatokon túl a valamely hátránnyal élő, a társadalmi kirekesztést elszenvedő csoportok társadalmi integrációját tűzte ki célul, a közművelődés új módszereinek, fogásainak alkalmazásával. Számos EU-s projekt megvalósításában vettünk részt, és ezen programokban való részvételünkkel jelentős módszertani tapasztalatokat szereztünk.  Az Alapítvány megyei hatókörű intézmény, de több esetben valósítottunk meg határon átnyúló, interregionális programokat is. Képzési engedéllyel rendelkező szakképző intézménynek is számítunk, valamint 152. számmal vagyunk nyilvántartva a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásában is.

Alapítványunk kiemelten kezeli a fiatalok, és a munkanélküliek kulturális, közösségi szükségleteit. Számos projektet valósítottunk meg az ifjúságügy, a munkaerő-piaci reintegráció, a közművelődés és a kultúra területén, melyek célja a résztvevők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve formális képzésbe való visszavezetésük, kulturális-közművelődési lehetőségeik bővítése volt. Ezeket a projekteket partnerszervezetek aktív együttműködésével, non-formális oktatási módszerek alkalmazásával valósítottuk meg.

Intézményünk elhelyezkedése

Intézményünk jelenleg Nyíregyháza történelmi belvárosában, a forgalmas és látogatott Rákóczi utcán található, közel a városi és megyei közigazgatási, önkormányzati, valamint oktatási és kereskedelmi intézményekhez. Intézményünket kedvező elhelyezkedésének és színvonalas programkínálatának köszönhetően a környéken élők szívesen látogatják. Látogatóink között egyaránt megtalálható a legfiatalabb korosztály éppúgy, mint az idősebb korosztály képviselői is.

Alapítványunk jelenleg egyrészt a Rákóczi utcai székhelyen, másrészt az Érkertben található Nyírségi Civilházban bérel közösségi teret, termeket. Az aktuális programok, rendezvények esetében, amennyiben a tevékenység nagyobb alapterületet igényel, további termeket, helyiségeket bérlünk.

Kapcsolatrendszerünk:

Kapcsolatrendszerünk szerteágazó, helyi, megyei, regionális, országos, nemzetközi szakmai kapcsolatokkal is rendelkezünk mind az állami-önkormányzati, mind a non-profit, mind a nyereségorientált szervezetek köréből is. Jó munkakapcsolatokat alakítottunk ki más, hasonló projekteket megvalósító civil szervezetekkel, illetve az általuk fenntartott közművelődési intézményekkel. Kapcsolatban vagyunk és több projektben is együttműködtünk a helyi, megyei TEMI – tagszervezetekkel, a városi és megyei művelődési házakkal, a Váci Mihály Agórával, a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtárral ,illetve a kulturális-művelődési szektor szakmai szervezeteivel is.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával is jó kapcsolatot alakítottunk ki, több pályázatunkhoz nyújtott referenciát az önkormányzat. Stratégiánk része, hogy a kistelepüléseken is jelen legyünk, így jelenleg közművelődési megállapodással rendelkezünk a  ramocsaházi önkormányzattal, de tervezzük ennek megkötését a nyíribronyi önkormányzattal is. Ezek mellet rendszeresen szervezünk programokat a kéki, nagycserkeszi általános iskolákkal közösen, valamint különösen jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Szakközépiskola és Mezőgazdasági Szakképző Iskolával is.  Nyíregyházán az Eötvös József Gyakorló Általános Iskolával, valamint a Petőfi Sándor Református Általános Iskolával kötöttünk szakmai együttműködéseket.

Több, határon átnyúló projektet valósítottunk meg külföldi civil szervezetekkel (a Szatmár Megyei Művelődési Központtal, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségével) együttműködésben. 2016-ban bővült az együttműködő határon túli magyar partnereink köre, a nagyváradi MM Pódium Kulturális Egyesülettel. Támogatásunkkal vitték színre és mutatták be nagy sikerrel Nyíregyházán, az erdélyi Szalontán, Margittán, Érmihályfalván, Székelyhídon, Élesden, Monospetriben, és nem utolsó sorban Nagyváradon Petrusák János: Hulló csillagok c. drámáját. A dráma az 1956-os eseményeket mutatja be korabeli dokumentumok felhasználásával. Nagyváradon a híres Partiumi Keresztény Egyetem adott helyet az előadásnak. Kapcsolatrendszerünk további bővítésének eredményeképpen Nyíregyházán a Református Gyülekezeti Ház Kálvin-termében (színházterem) mutattuk be a darabot, a helyi református gyülekezettel együttműködve.

Alapítványunk sikeresen kapcsolódott be megyénk és Nyíregyháza civil életébe, több non-profit szervezettel kötött együttműködési megállapodást és konzorciumi szerződést, valamint tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a Nyíregyházi Civil Fórumnak is.

Kiterjedt kapcsolatrendszerünk teszi lehetővé, hogy az elmúlt évben több olyan többnapos fesztivált valósítottunk meg sikeresen, mely egyszerre több száz embernek nyújtott színvonalas programokat. Fogyatékkal élők XIV. művészeti fesztiválja című programunk szervezési és lebonyolítási munkáiban a Regionális Érdekvédelem Alapítvány, a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, az Európa Egyesület, a Horizont Egyesület nyújtott szakmai segítséget.

Intézményünk látogatóival, a közönséggel is rendszeres kapcsolatban vagyunk, programjainkhoz több esetben vesszük igénybe önkéntesek segítségét, így pl. önkéntes középiskolások segítségével rendeztük meg és digitalizáltuk a szintén önkéntesen, gyűjtők által felajánlott 1956-os plakát, röplap és újsággyűjteményünket.

A helyi és a megyei sajtóval is sikerült működő munkakapcsolatot kialakítanunk: több újságíró is támogatja munkánkat, a megyei napilapban és internetes kiadásában számolnak be programjainkról.

Intézményünk megfelelő szakembergárdával is rendelkezik: tevékenységünket szociális munkások, művelődésszervezők, andragógus, pszichológus, pedagógus, közösségépítő szakember, újságíró is segíti.

 

Célunk elérése érdekében széleskörű tevékenységet végzünk, ezért sokrétű partneri és beszállítói kapcsolattal rendelkezünk. Szolgáltatásaink nagy részét saját szervezésű rendezvényeken, képzéseken keresztül nyújtjuk, de befogadjuk partneri kapcsolatainkon keresztül más szervezetek programját is.

 

 

Egyesületünk 1990. november 27-én azzal a céllal alakult meg a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete /SZMMIE/ néven, hogy a magukra maradt, nem önkormányzati fenntartású, de a lakosság számára is szolgáltatást nyújtó volt szakszervezeti és munkahelyi művelődési intézményeket tömörítse, egységbe szervezze és ellássa kulturális érdekvédelmüket.

Ezek a kulturális szervezetek a nemzeti kulturális örökség részét képező civil és társadalmi szerveződésű, a kulturális törvény által meghatározott alapfeladatokat és szolgáltatásokat ellátó önálló, vagy részben önálló származtatott jogi személyiségű, alapítványi vagy egyesületi formában működő művelődési házak, könyvtárak, művészegyüttesek.

Ezt a törekvést támogatta az állam – és a mindenkori kulturális minisztérium is -, amikor a költségvetésben elkülönítetten és garantáltan, a volt szakszervezeti és munkahelyi művelődési intézmények számára un. működési támogatást biztosított, s ennek az összegnek pályázati keretek közötti felosztására a Szakszervezeti Munkahelyi Intézmények Egyesületét bízta meg.

Az Egyesület – megalakulása óta – szakadatlan küzdelmet vív a megmaradásért, a művelődési házakban, könyvtárakban, művészeti együttesekben felhalmozott kulturális értékek megmentéséért, a szolgáltatások nyilvánossá tételéért, a mélyen beágyazódott kulturális hagyományápolás és őrzés továbbviteléért, és ezek feltételéért; a közművelődési feladatok financiális hátterének kiszámítható megteremtéséért.

 

Az intézményekben folyó kulturális tevékenység és szolgáltatások fenntartása hozzájárul a helyi közösségek és civil szervezetek művelődési kínálatához, a települések népességmegtartó erejének növeléséhez.

2000-ben a szervezet nevet változtatott, új neve Területi Művelődési Intézmények Egyesülete /TEMI/ lett.

Meggyőződésünk szerint a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete szervezetei által végzett kulturális tevékenység a magyar kulturális örökség része, és néhány intézmény /már 100-150 éve tartó/ működése a szakmai örökség alapintézménye.

Fő feladataink:

• A regionális, területi mikro-régió kulturális értékeinek közértékké tétele, szellemi erőforrásainak felkutatása, köztudása, újító, ható, ösztönző erővé tétele.
  • A települések hagyományainak, természeti, művészeti értékeinek, új kezdeményezéseinek bemutatására, értékelésére, közbecsülésük növelésére, a nemzetközi, hazai, lokálpatriotizmus előtérbe helyezésére, közös kiállításokat, műsorokat, bemutatókat, találkozókat, fórumokat, tematikus fesztiválokat szervezetek a TEMI hatókörében működő szerveztek. Ezekbe a programokba bevonták a fiatalokat és a gyermekeket.
• A polgárok életképességét, teljesítőképességét szinten tartó és fokozó tudáskínálatok közvetítése.
  • A feladatcsomag legjelentősebb része az életmód, az értékrend alakítása, a szociális beilleszkedés, a kisebbségek segítése, az önismeret növelése, a társadalmi feladatvállalás, az önkéntesség technikáinak tanítása. A szolidaritási alkalmak megteremtése mellett, komplex programok szervezése.
  • Ezeket a feladatokat a felnőttképzés hagyományos eszközeivel, mint amilyenek a tanfolyamok, csoportok működtetése, különböző kurzusok, bemutatók szervezése, valósították meg az intézmények, különös hangsúlyt kapott a gyermekekkel és fiatalokkal történő „foglalkozás”: az iskolát segítő és az iskolán kívüli, azt kiegészítő, vagy helyettesítő képzések biztosítása. Közhasznú, praktikus, mindennapi életet segítő tanfolyamok kínálata, szaktanfolyamok szervezése, fogadása jellemzően nem mutat növekedést az elmúlt évekhez viszonyítva, amelynek okai a társadalmi, gazdasági változásokra, a fizetőképesség romlására vezethetőek vissza.

 

• Az élet minőségének gazdagítása a tudomány, a művészet értékeinek közzététele által.
  • Az egyetemes és a magyar kultúra értékeinek közvetítése kiemelt feladata az intézményeknek. Mindezt a művészetek befogadásának segítésével, a szabadidős szokások formálásával, új hagyományok létrehozásával valósították meg. A mindennapi lét értékeinek, normáinak felismerése és fejlesztése, a szórakozási alkalmak megteremtése lehetővé teszik a szimbolikus javak iránti igény növelését és bővített újratermelését. Az intézmények munkatervében, mint színházi előadások irodalmi estek, hangversenyek, könyvbemutatók, népművészeti- hagyományőrző alkalmak, fesztiválok, bemutatók, ünnepek, a fiatalok szórakozási alkalmainak megteremtései szerepeltek. Az ünnepek is alkalmat teremtettek mindezek megvalósításához, növelve az intézmények ismertségét, megújulását, amely események hasonló nagyságrendűek az elmúlt évekhez mérten.
• A különböző korú és típusú tehetségek képesség fejlesztése, a kreativitás és öntevékenység feltételeinek biztosítása.
  • A munkahelyi intézmények hagyományához tartozik a különböző korosztályok kreativitásának fejlesztése, alakítása, mely egyúttal a közösségépítés eszköze is.
  • A különböző művészeti kifejezési normák és formák tanítása, az így kialakított esztétikai tudatosság, és az igényfejlesztés, a műértő közönséget is biztosította. A kiemelkedő tehetségek bemutatása, az alkotó közösségek közismertté tétele, tekintélyének gondozása, a róluk szóló információ biztosítása fontos feladat volt.
  • A tradicionálisan működő amatőr művészeti csoportoknak több évtized óta adnak helyet a művelődési intézmények. A gyermek- és ifjúsági korosztályt megcélzó programok az öntevékenységet feltételezik, és a rendszeres formák közé tartozik.
  • Ennek érdekében nyári táborokat, különféle versenyeket, vetélkedőket szerveztek. Az itt történő bemutatkozás, a tehetségek kiemelésének, közismertté tételének sajátos formája. A feladat sajátosságából adódik, hogy egyúttal mindenféle formát, (alapítvány, egyesület stb.) is segítettek az intézmények. A nyugdíjas korosztály igényeinek kielégítése mellett, a játszóházak és a kapcsolódó családi programok is részei az intézmények munkájának, amely egyre gyakoribb feladat volt. Itt is elmondható, hogy a korábbi évekhez mérten stagnáló, csökkenő a tendencia.

 

• A helyi közéleti, kulturális, civil szerveződések ösztönzése, segítése, a társas élet alkalmainak animálása.
  • A közművelődés egyik fontos funkciója az agora, a találkozások lehetőségének megszervezése. Fontos feladat volt a társulási szándékok ösztönzése, a különböző értékek egyenrangúságának biztosítása, a társas kapcsolatok kultúrájának, teljesítő képességének fejlesztése, az érdekek és az értékek kifejezésének, ütköztetése,, a réteg- és korosztály kultúrák ismerkedési alkalmainak biztosítása, a felelős közéleti szereplés kulturális fórumainak kimunkálása, valamint a spontán találkozásokhoz, téri, tárgyi feltételek biztosítása. Ezekhez a feladatokhoz a következő tevékenységek kapcsolódtak: fórumok, körök, tréningek működtetése, közéleti körök, egyesületek segítése, vitaestek, találkozók szervezése, közös célok érdekében a különböző körök, közösségek összefogásainak támogatása, szolidaritási akciók gondozása regionális, helyi szinteken.

 

• Kulturális, közhasznú szolgáltatások feltételeinek, kereteinek biztosítása.
  • A közművelődési intézmények tárgyi, szellemi infrastruktúrájának, kommunikációs, reklámkínálatának, adottságainak biztosítása, közhasznú szolgáltatások rendszerének kiépítése, folyamatos működtetése, a kulturális szolgáltatás lehetőségének biztosítása társadalmi igény. A differenciált kulturális szolgáltatás és kínálat, az alapfeladatok hatékonyabb teljesítésének segítése, egyúttal az ár és díjbevétel pozitív alakulását, terek bérbeadását is jelentette, mely feltételezi a vállalkozói tőke egy részének bevonását, valamint a kapcsolatrendszerek harmonikus működését. A legfontosabb tevékenységek egyike a kiadványozás volt, a reklám és propagandaanyag készítése, a hirdetések, valamint az intézményben működő csoportok produkcióinak menedzselése. Fontos a hangzók, írott sajtók megjelentetése és a bevételek növelése érdekében pedig különféle vásárok, akciók befogadása, alkalmi rendezvények működtetése, amely minden intézmény tekintetében nyomon követhető. Az előbbiekben felsorolt tevékenységek és alkalmak tekintetében az átgondoltság és tervszerűség egy racionális gazdálkodással hasonló bevételt produkált, mint az elmúlt esztendő.

 

• A szakmai munka fejlesztése társadalmi elismertséget, a közönség elégedettségét növelte. Ennek fontos eszköze volt a könyvtári és a közművelődési új törekvések megismertetése, és meghonosítása. A könyvtárak már előreléptek a minőségfejlesztés kialakításában, melyeknek alapelveit a közművelődés most fogalmazta meg és gyakorlattá kívánja tenni a közeljövőben.

A TEMI célja, üzenete:

• Célja: civil, önszerveződő közösségek hagyományainak ápolása, szervezése, létrehozása, fenntartása. Üzenete: a pályáztatás korrekt, törvényi feltételei mellett, működőképes intézményhálózat létrehozása és működtetése.

 

 A TEMI jövőképe:

• Az intézményi különbözőségek mellett, olyan önálló civil szervezet működése, mely a közös érdekek mentén szerveződik, ezeket a közös érdekeket, értékeket tudatosan vállalva mutatkozik meg a társadalom széles rétegei számára, amellyel sajátos érdekvédelmet valósít meg. Tapasztalatait a közművelődés és a könyvári szakmai közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi, gazdagítja azokat.
• A demokrácia, a szolidaritás, az intézményi szuverenitás és a helyi szintű intézkedések elve alapján: animáló, kisegítő, támogató, segítő, kooperatív tevékenyszerkezetű. A pályázatok kiírásánál, elbírálásánál és az elszámolásánál a szakmai követelmények, a törvényi előírások és a TEMI saját szabályainak teljes mértékű betartása és betartatása. Az intézményhálózatban dolgozók „mi tudatának” kialakítása, a kölcsönös szakmai segítségnyújtás.

 

A TEMI kommunikációs elvei:

A TEMI tagszervezetei számára egymás megismerése, tapasztalatcsere, a különleges státuszból adódó tapasztalatok felmérése, a szakmai nyilvánosság biztosítása. A kormányszervekkel való kapcsolattartás elősegítése, a TEMI megismertetése a társadalom különböző csoportjaival, a közművelődési és könyvtári szakma számára közvetlen információk a TEMI intézményeiben folyó szakmai munkáról

 

A Területi Művelődési Intézmények Egyesületének égisze alatt működik a Fővárosi Művelődési Ház, Budapest frekventált helyén.

A TEMI Fővárosi Művelődési Háza modern és jól felszerelt környezetben szolgálja a főváros lakosságát, továbbra is Budapest egyik leglátogatottabb művelődési központjaként. Nyitott, befogadó intézményként legfontosabb feladata a kulturális értékek közvetítése, a közösségi művelődés feltételeinek megteremtése, a helyi társadalom szocio-kulturális törekvésének támogatása. Alapfeladatai között kiemelten foglalkozik a magyar népművészet értékeinek terjesztésével, a hagyományápolással, a néptánc és a népzenei hagyományok őrzésével. Az intézmény fontos szerepet játszott a fővárosi táncház mozgalom elindításában, felkarolásában, módszereinek fejlesztésében. 1974-ben vezette be a Muzsikás Együttessel közösen a táncház-klub formát, a Muzsikás klubot, amely aztán országosan elterjedt mintájává vált a városi táncházaknak.

Rendszeres programokkal a mai napig a népi kultúrát igyekszik bemutatni: az évtizedek óta működő táncházi alkalmak mellett meseszínházi előadások népzenei koncertjeivel, az ünnepi időszakok (karácsony, szilveszter, farsang) családos mulatságaival, magyar néptánc tanfolyam szervezésével.

A népi előadóművészet mellett a tárgyalkotó népművészet is fontos szerepet játszik intézményünk életében. Számos kézműves kisközösség jött létre a művelődési ház keretein belül az eltelt évtizedekben. A régi épületünkben az utóbbi években szövő, kosárfonó, nemezelő, ékszerkészítő és foltvarró kézműves klubunk működött. Az új épületbe való költözéssel sajnos lecsökkent kisközösségeink száma, de mára sikerült megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a kézműves körök működéséhez szükségesek. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Gyöngy Egyesület tagjai már két éve nálunk is tartanak klubfoglalkozást. Mellettük gyöngyfűző klub is elindult. 2017-ben harmadik alkalommal szervezünk országos népi ékszerkészítő szaktábort Bogácson.

A népművészet terén az elmúlt időszakban két nemzetközi pályázatban is részt vett intézményünk. Az egyik pályázat témája a népi kézművesség „visszatanítása” a felnőttképzés módszereivel az elmaradott kistérségekben, ebben a pályázatban portugál, horvát, finn és lett partnereink vannak. A másik pályázatban horvát, cseh, bolgár, román (erdélyi) partnerszervezetekkel egy nemzetközi népi ékszerkészítő tananyagot fejlesztettünk. Ennek a pályázatnak a tananyagfejlesztés mellett nem titkolt célja a népművészeti mintakincs újra feldolgozása, a népi gyöngyékszerek modern áttervezése oly módon, hogy- stílusjegyeiket megőrizve- jobban idomuljanak a mai viseletkultúrához.

Az FMH jelenlegi fő tevékenységei:

• családi- és gyermekprogramok
• alkotó, művészeti tanfolyamok
• élőzenés klubok
• táncházak
• amatőr művészeti találkozók, fesztiválok
• szakmai konferenciák, fórumok
• pályázati programok megvalósítása.

 

2008 óta tevékenységeink köre kibővült a nemzetközi felnőttoktatási pályázatokban való részvétellel, azok megvalósításával.

 

2017-ben létesítettünk telephelyet Nyíregyházán, melynek célja, hogy az ország egyik legelmaradottabb, ám de dinamikusan fejlődő megyéjében hatékonyabb segítséget tudjunk nyújtani a közművelődési szervezeteknek, továbbá szakmai-módszertani tevékenységünket kiterjesszük.

 

Az alapítvány fő tevékenysége: általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár, melynek célja, hogy biztosítsa az állampolgárok számára a magyar és az egyetemes kultúra kincseit, a hazai és a nemzetközi információkhoz és tudáshoz való szabad hozzáférést, az egész életen át tartó tanulást, valamint a szabadidő hasznos eltöltését. Az alapító okiratban is rögzített fő célok közé tartozik még a kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása, valamint kiemelt cél a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása. Mint civil szervezet, mindezen tevékenységét nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja, közhasznú formában.

Az alapítvány fenntartója a három fős kuratórium, döntéshozója és képviselője a mindenkori kuratóriumi elnök. A szervezet működése és gazdálkodása törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére háromtagú felügyelőbizottságot működtet.

Az alapítvány tevékenysége során a kölcsönzésen túl más, a helyi közösségeket erősítő programokkal a lehető legtöbb lakost kívánja elérni, így a kölcsönzési szolgáltatásokon túl hol kisebb pályázatoknak köszönhetően, hol teljes mértékben önerőből különböző kulturális rendezvényeket tart, vagy informatikai informális foglalkozásokat szervez a digitális írástudás fejlesztése érdekében a lakosság számára. Az alapítvány nagy figyelmet fordít működésének folyamatos biztosítása és a szolgáltatások minőségének javítása, bővítése céljából a pályázati úton megvalósuló forrásteremtésre, mely tevékenységének köszönhetően az alábbi Európai Uniós pályázatokat valósította meg az elmúlt években:

– 2010: TÁMOP-3.2.4.08/1 „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekén – „Szerezz tudást a könyvtárban”.

– 2012: TÁMOP-5.2.5.B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok –  „Lapozz-tovább”: interprofesszionális kompetencia és közösségfejlesztés a felnövekvő generáció számára.

– 5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése – „Családi-kör”- komplex szolgáltatásokkal a családok erősítéséért.

– 2013: TÁMOP 3.2.4.A-11/1 – Tudásdepó- Expressz” – Miénk a könyvtár tiéd a szó!

– TÁMOP-3.2.13-12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásban – „Tudástár a tehetségekért”

– TÁMOP-3.3.9. A-12/2 – Tanoda program megvalósítása

– 2017: TÁMOP-3.3.9 – Tanoda program megvalósítása

 

A Nyírség Könyvtár Alapítvány, mint civil szervezet stratégiája hűen tükrözi azokat a gyakorlatban is megvalósul tevékenységeket, melyek nem csak közművelődési, hanem bizonyos szociális és nem utolsó sorban oktatást kiegészítő szükségleteket is kielégítenek. A szervezeti stratégia fő irányvonalai a következőek:

 

1. Közösségi szolgáltatások, programok:

1. Könyvtárközi kölcsönzés népszerűsítése

Bár ezen szolgáltatásunk régóta működik, az utóbbi időben egyre kevesebb olvasó veszi igénybe, melyet véleményünk szerint az indokol, hogy a kölcsönzés postadíját intézményünk már nem tudja átvállalni sem részben, sem teljes egészében. Ezért fő célunk, hogy lehetőség szerint pályázati forrásokból képesek legyünk ennek a költségnek legalább egy részét átvállalni.

1. Közösségi és kulturális rendezvények tartása

A megszokott könyvtári programjaink megrendezése mellett új rendezvényeket, rendezvénysorozatokat is szervezünk.

Fokozatosan figyeljük a pályázati kiírásokat és bármilyen – könyvtár keretein belül megvalósítható – programot megpályázunk. Célunk ezzel, szolgáltatásaink színesebbé tétele ill., hogy minél többen megismerjék és használják könyvtárunkat.

1. Számítógépes foglalkozások

A számítógépes foglalkozások tartását tartjuk továbbra is az egyik legfontosabb feladatunknak. Manapság az interneten keresztüli szolgáltatások, kapcsolattartás és ügyintézés kiemelt jelentőséggel bír mindennapjainkban, azonban a számítógép használatához igen sokan nem értenek még. Annak érdekében, hogy minél többen elsajátítsák a számítógép használatát továbbra is biztosítani szeretnénk képzéseinken keresztül a tanulás lehetőségét.

Természetesen ilyen képzések költségeit is csak pályázatok segítségével tudjuk fedezni, így fő feladatunk az ilyen irányú forrásteremtés.

1. Fizetős szolgáltatások

Az elmúlt években is nagy volt kiegészítő szolgáltatásainkra az igény, mint pl.:

• Az internetről letöltött dokumentumok kiírása valamilyen adathordozóra (cd írás)
• Interneten való forrásanyag keresés,
• Gépelés, szövegformázás, stb.
• Fénymásolás
• Szkennelés
• Faxolás
• Spirálozás
• Laminálás

A szolgáltatások árait igyekeztünk úgy kalkulálni, hogy ne jelentsen sokkal nagyobb többletköltséget az azt igénybe vevők számára, kedvezmények igénybevételét pedig beiratkozott olvasóink számára biztosítjuk. Díjszabásunkat minden évben felülvizsgáljuk és a szükséges mértékben igazítjuk a piaci árakhoz. Amennyiben valamely projekt lehetővé teszi, az abban résztvevő – együttműködési megállapodással rendelkező – személyek számára a mindennapi ügyeik intézéséhez szükséges szolgáltatásainkat térítésmentesen vehetik igénybe, így segítve elő szükségleteik kielégítését és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását.

1. Tanoda működtetése a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók számára

Célunk a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók esélyeinek növelése, az oktatási esélykülönbségek és az iskolai lemorzsolódás csökkentése. Ennek érdekében a tanulást támogató, az egyéni tanulási igényekre reagáló tanulásszervezési eljárások alkalmazását, valamint az alternatív, nem formális tanulási formák, megoldások elterjesztését és azok formális oktatáshoz kapcsolását kívánjuk segíteni.

2. Civil Iroda működtetése.

Intézményünk vonzáskörzetünkben számos egyesület, alapítvány működik, melyeket az igyekszünk segíteni különböző szolgáltatásainkkal: szakirodalommal, számítógép használattal, Internet hozzáféréssel, fénymásolással és tanácsadással, stb. Jelenleg is nagy igény mutatkozik a civil szervezetek és civilek részéről az információs szolgálat iránt, amely segíti az egyes emberek problémáinak megoldását. Tapasztalataink alapján nagyon sok civil szervezetben dolgozó ember nem rendelkezik megfelelő szintű ismerettel, és ezen mindenképpen szeretnénk továbbra is javítani.

Az alábbi programot kívánjuk a továbbiakban is biztosítani:

1. A civil szervezetekkel való együttműködés és partnerségi kapcsolat kialakítása, fenntartása.
2. A civil szervezetek szakirodalommal való ellátása (igény szerint letéti könyvtár működtetése)
3. Az intézményen belül civil tájékoztató információs iroda működtetése (tájékoztatás, információadás, tanácsadás).
4. Civil szervezetek számára ingyenes pályázatfigyelés és pályázat letöltés és azok szakmai és pénzügyi tervének elkészítésében való segítségnyújtás.
5. Hátrányos helyzetű emberek beilleszkedésének és elfogadásának segítése (tartósan munkanélküliek, romák, létminimum alatt élők).

A mai világban az egyik legfontosabb tevékenység a pályázatírás. A mi célunk, ezen iroda működtetésével, hogy a környezetünkben lévő civil szervezetek időben értesüljenek az őket érintő pályázati kiírásokról, továbbá bármilyen – a pályázatírás terén – felmerülő probléma esetén segítséget tudjunk nyújtani. Ezáltal az egyes szervezetek is megismerik egymás tevékenységét és esetleg később közös pályázatokat is adhatnak be.

Civil irodánk működtetésével biztosítani szeretnénk, hogy hosszútávon is számolhassanak velünk a Nyíregyházán működő civil szervezetek. Ezen program életképessége biztosított és tapasztalataink szerint szükséges.

3. Számítógépes katalógus fenntartása.

Az Európai Unió által támogatott nyertes projektünknek köszönhetően, melynek címe „Tudásdepó-Expressz” pályázati forrásból lehetőségünk nyílt a teljes könyvállomány feldolgozására  SZIRÉN rendszerben, mely könyvek közül megújult honlapunkon keresztül (www.nyirsegkonytar.hu) az olvasók képesek online keresni. A szoftver szinte valamennyi gépünkön működik, így közös munkával már ebben az évben sikerült a teljes, több mint 84 000 számú állományt rögzíteni, mely nem kis munkával járt részünkről.

További cél, hogy a katalógus naprakészen működjön és szükség szerint frissüljön az adatbázis.

Az elkövetkező öt évben ezek lennének a távlati terveink, ezek a fő irányvonalak, amelyeket szeretnénk követni. A körülmények változásait (pl. megváltozott pályázati rendszer, stb.) megpróbáljuk rugalmasan kezelni. Természetesen a fő tevékenységünk továbbra is a könyvtári szolgáltatások nyújtása lesz.

A Nyírség Könyvtár Alapítvány alapító okiratban rögzített céljai:

• kulturális tevékenység,

 

• kulturális örökség megóvása,

 

• a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának segítése,
• nyilvános könyvtári alapfeladatok biztosítása

 

 

 

Küldetésnyilatkozat

A „Nyírség Könyvtár Alapítvány” általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtáraként feladatának tekinti, hogy az állampolgárok számára biztosítsa a magyar és az egyetemes kultúra kincseit, a hazai és nemzetközi információhoz és tudáshoz való szabad hozzáférést.

Küldetésének megvalósítása érdekében támogatja:

• az írni-, olvasni tudás fejlesztését,
• a szervezett oktatásban és az önképzésben résztvevő személyek tanulását, az egész életen át tartó tanulást,
• az állampolgári jogok gyakorlásához, valamint a személyes és közösségi önmegvalósításhoz szükséges közhasznú ismeretek megszerzését,
• a gazdaság, a társadalom, a tudomány és a kultúra területén való tájékozódást,
• az irodalom és más művészeti ágak alkotóinak és alkotásainak megismerését,
• a tudományos és kutatási eredmények terjesztését és népszerűsítését,
• a megye természeti értékeinek, gazdasági, társadalmi folyamatainak, kulturális, történelmi, néprajzi hagyományainak kutatását és bemutatását,
• a szabadidő hasznos eltöltését.

A célok megvalósítása érdekében:

• a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett kiemelt figyelmet fordít a számítástechnika könyvtári alkalmazásának továbbfejlesztésére, a dokumentumok és információk hozzáférésének növelésére és a tartalomszolgáltatásra,
• lehetőséget biztosítunk arra, hogy a könyvtár állományáról és szolgáltatásairól az Interneten is tájékozódni tudjanak az érdeklődők,
• könyvtárközi kölcsönzést nyújt és közvetíti más könyvtárak szolgáltatásait,
• tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet folytat, rendezvényeivel bekapcsolódik a város gazdag kulturális életébe,
• a használói szokások és igények ismeretében folyamatosan módosítja és bővíti a könyvtár szolgáltatásait.

A „Nyírség Könyvtár Alapítvány” arra törekszik, hogy korszerű könyvtárként és információs központként működjön. Dokumentumbázisa, folyamatosan fejlesztett információs és kommunikációs technológiája, szakemberei segítségével szolgálja a fenti célok megvalósítását, a korszerű igények minőségi kielégítését, a kultúraterjesztő küldetését.

Annak érdekében, hogy közművelődési tevékenységünk során azon küldetésünket, amely az egész életen át tartó tanulást segítsük elő, az alábbi szemlélet szerint tekintünk gyakorlati munkánkra:

– interdiszciplináris, szakmaközi együttműködések kialakítása a munkatársak kiválasztása és az együttműködő partnerekkel való munka során – pályázataink megírásakor ez kiemelt jelentőséggel bír

– megfelelő, a mai kor követelményeinek eleget tevő infrastrukturális fejlesztések, tárgyi és szemléltető eszközök beszerzése

– nyitottság és érzékenység a társadalom, a helyi szükségletekre reflektáló szakmai tervezés és szolgáltatások biztosítása, az alulról jövő kezdeményezések felkarolása

– a fiatal generáció aktív bevonása, szemléletformálás, erőforrások megfelelő hasznosítása

– a megszerzett tapasztalatok összegyűjtése, elemzése és széles körű megosztása

– folyamatos megújulásra való képesség

– hitelesség magunk és a hozzánk fordulók számára

– könyvtári állomány igényekhez igazodó gyarapítása

 

Mindez a gyakorlatban a következőket jelenti: A szak és szépirodalmi könyvállomány, a különböző időszaki kiadványok, az állomány gyarapítása, frissítése, a meglévő állomány állagmegóvása minden könyvtár számára fontos és komoly feladat, állandó kihívást jelent, nincs ez másként a mi esetünkben sem. A költségtételek nagysága miatt ezeket elsősorban a különböző pályázati források kiaknázása révén igyekszünk megvalósítani, akárcsak a technikai feltételek javítását.