2018. május 25. – Ledőné Dolmány Mária: Közösségi lét – (amatőr) művészeti tevékenység
Az művészeti tevékenység – aktivitás – hatékony eszköze a közösségi lét kialakítása mellett a fiatalok sokrétű képességeinek kibontakoztatásának, a társadalmi együttélés szabályainak és törvényszerűségeinek megtanítására; a tolerancia, a csoporton belüli együttműködés készségének elsajátítására. A művészeti produktumok által közvetített tartalmak és elsajátításuk, továbbá a létre hozandó alkotások „közösségi‟ erejében, vagy bölcsességében rejlő „ethosz‟-ok segíthetik e folyamatot.
Az amatőrség fogalma
Az amatőrséget definiálhatjuk a társadalmi munkamegosztásban betöltött funkciója szerint, vagy a művészetekhez való egzisztenciális viszonya alapján. E szerint fogalmazhatunk úgy, hogy amatőr művésznek tekinthető, azaz alkotó, aki foglalkozását illetően nem sorolható a hivatásos művészek közé: azaz tevékenységét a művészetek szeretete, önmagából fakadó öntevékenység, a megmutatás, a tanulás, és befogadás vágya serkenti, de képes esztétikai érték – művészet létrehozására is. Ha az ember felől közelítünk és a művészi alkotókészség, felől vizsgáljuk, akkor láthatjuk, a művészi alkotókészség olyan az emberi lényeghez tartozó általános tulajdonság, ami társadalmanként, változó körülmények között másként jelenik és valósul meg. Eredete abban az emberi lényegben ragadható meg, ami képessé teszi az embert a közvetlen szükségletein túli termelésre. „Vagyis a művészet az emberi lényeg eltárgyiasulása, amelyben az érzéki módon felfogható, szemlélhető és visszafogható.‟ Mondhatjuk úgy is, hogy az emberben latensen megtalálható a művészi alkotókészség……
Ha figyelmen kívül hagyjuk a külső motivációs tényezőket, mint például az iskola kötelezettségnek, vagy a szülői késztetésnek való megfelelést, milyen motivációk késztetik a tizenéves fiatalt, hogy verset mondjon, énekeljen, vagy éppen rajzolni kezdjen?
Az amatőr művészeti tevékenység egészét átfogó motivációs rendszert kiegészítik és átszelik azok a közvetlen és közvetett motivációk amelyek az egyén szempontjából meghatározók.
Közvetlen motivációk:
| önmegvalósítás | saját képességeinek kibontása |
| öröm – okozó | örömszerzés környezete számára |
| szakmai fejlődés | eredményes szereplés, profivá válás |
| hírnév, siker | elhívatottság |
| szórakozás időtöltés | súlytalan lét, szórakozás időtöltés |
Közvetett motivációk
| szociális harmónia | az élet, a világ jobbá tétele |
| természeti harmónia | ember és természet közötti viszony jobbá tétele |
| társadalmi igazságosság | a művészet társadalmi szerepe felerősödik |
| emberi kapcsolatok | érzelmek fejlesztése |
| szabadság, autonómia | egyéni önkifejlesztés |
| partikuláris igények | rekreáció, pillanatnyi időtöltés |
| játék igénye | feszültség és oldás öröme |