WORKSHOP 2018. szeptember 28.

2018. szeptember 28. – Bánhidiné Maróti Magdolna: Musicalekről

A musical (ejtsd: mjuzikel) színpadi műfaj, a színházművészeten belül a zenés színház modernebb darabjait foglalja magába, olyan színházművészeti ág, amely egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemeket. Kifejezetten szabad műfaj, az alkotók által formálható, nincsenek megdönthetetlen formai vagy műfaji szabályai. A musical szónak nincs magyar nyelvű megfelelője. Számos társművészettel bír, ilyen például a táncművészet, a képzőművészet, valamint a zene.

A musicalt gyakran a modern kor operájának nevezik. Ez a meghatározás azonban nem alkalmas minden zenés színházi darab definiálására, ugyanis vannak úgynevezett zenés darabok és vannak musicalek. A különbség a zenei szerkezet formájában rejlik. Míg a „zenés darab” pusztán azt jelenti, hogy a darabban van néhány zenés betét, dal, különösebb zenei-szerkesztési összefüggés nélkül (tehát ezek a zenei elemek önállóak, ismétlés nélkül, vagy csak kevés ismétlődéssel), az „igazi” musicalben az operához hasonlóan nincs prózai rész, vagy csak nagyon elenyésző, elhanyagolható. A másik struktúrabeli elem az, hogy szintén az operához hasonlóan a zene szerkesztve van, operaszerűen, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek, és így a zenének önmagán túl, szerkezetileg is üzenete van.

Több mérföldköve is volt fejlődésének: Először a Broadway-en bemutatott jazz-operettek, jazz-musicalek sikere emelte az égbe a szerzőket és az – akkor már így nevezhető – sztárokat. Cole Porter, Irving Berling amerika hőseinek számítottak.

WORKSHOP 2018. augusztus 24.

2018. augusztus 24. – Szebeni István a televíziós műsorokról

A televízió műsorait mindenki ismeri, aki nézi és ezt nagyon sokan teszik. Ők nem csak nézői, hanem természetesen kritikusai is a látottaknak. A televíziós műsorkészítés ismereteket, háttértudást, gyors és pontos döntéseket követel és a világ televíziós piacának állandó követését. A műsorstruktúrák tervezése sokszor hónapokkal, néha évekkel is megelőzheti az adásba kerülés időpontját. Befolyásolja a hatályos médiatörvény, a hazai és külföldi médiapiac változása a hazai kereslet és kínálat és számos be nem tervezhető elem.

A televízió nem egy műfaj autentikus helye, műsora eklektikus, heterogén, ami a közönség homogenizálásának eszköze. Lényege, hogy minden információt egyneművé tesz, az ún. átlagnézőhöz igazít.

A televíziós műsorkészítésben a következő területeket szokták megkülönböztetni:

információs műsorok, filmműsorok, kulturális- és oktató műsorok, gyermekműsorok, sportműsorok, szórakoztató műsorok, promóciós műsorok, vallási műsorok, kisebbségi és határon túli műsorok, esélyegyenlőségi műsorok, regionális műsorok.

WORKSHOP 2018. július 23.

2018. július 23. – Wiegmann Alférd: A kreativitás

A kreativitás témaköre régóta izgatja az oktatáskutatókat, az iskolavezetőket és a gyakorló pedagógusokat. A kreatológia tudományága az utóbbi évtizedekben megerősödött, tudományos eredményei figyelemre méltóak. A kreatívitás kutatása, az alkotóképesség fejlesztése, az ehhez szorosan kapcsolódó innovációk mind nemzetközi, mind hazai szinten előtérbe kerültek.

A téma szempontjából rendkívül fontos, hogy a kreativitást először a gazdaság világa fedezte fel magának. Egyre többet olvasni kreatív iparágakról, mindenekelőtt a versenyképesség és a szervezetfejlesztés vonatkozásában.

A pedagógiában is kiemelt szerep jut a kreativitásnak, melynek egyik oka, hogy az alkotóképesség az egész életen át tartó tanulás paradigmájában kiemelt helyet foglal el. Ez nem egyszerűen a tudásintenzív gazdasággal és a tudásalapú társadalommal hozható szoros kapcsolatba, hanem a tanulás új értelmezésével. A hagyományos iskola tanulásfelfogása nagyrészt asszociációs lélektanra épít, azaz előtérbe helyezi az ismeretelsajátítást, a figyelmet és a memóriát, a fogalmak bemagolását, a tanári magyarázatok egyszerű reprodukálását. A tanulás új értelmezése egyrészt a tanulói aktivitás, másrészt a tanulói környezet szerepét hangsúlyozza.

WORKSHOP 2018. június 22.

2018. június 22. – Kiss László: Kulturális örökségünk a világhálón

A Kiss László vezetésével megvalósult workshopon a világháló életünkre gyakorolt hatását, az információkhoz való hozzáférhetőséget vitattuk meg.

Az elektronika, a telekommunikáció, a világháló szinte teljes mértékben átalakítja világunkat, hiszen mindenhez hozzáférhetünk, mindent megismerhetünk, sőt olyan információkat birtokolhatunk, amelyekre idáig lehetőségünk sem volt. Szinte minden információt  korlátok nélkül megszerezhetünk, s olyan lehetőségek birtokosai vagyunk, amelyek a kultúra tekintetében a valóságban korlátlanok, csak annak a hálón való léte vagy hiánya határozza meg.

Kiss László szerint az emberiség szinte teljes ismeretanyagának a birtokosai lehetünk, és csak azért szinte mindegyiké, mert kapacitás kérdése, hogy az emberiség olyan enciklopédikus tudás birotkába kerüljön, amely felöli a teljes, az emberiség által ismert világot, és annak jelenségeit. Nehezen látható át, nehezen mérhető, hogy a világháló milyen gyorsasággal töltődik fel újabbnál újabb információkkal. Ma nem az a gondunk, hogy a világhálón van-e megfelelő információ, vagy sem, hanem az, hogy bizonyos információkat hol találunk meg, tudjuk-e úgy szűkíteni vagy éppen tágítani a kérdéseinket, hogy rátaláljunk a megfelelő válaszra.

WORKSHOP 2018. május 25.

2018. május 25. – Ledőné Dolmány Mária: Közösségi lét – (amatőr) művészeti tevékenység

 

Az művészeti tevékenység – aktivitás –  hatékony eszköze a közösségi lét kialakítása mellett a fiatalok sokrétű képességeinek kibontakoztatásának, a társadalmi együttélés szabályainak és törvényszerűségeinek megtanítására; a tolerancia, a csoporton belüli együttműködés készségének elsajátítására. A művészeti produktumok által közvetített tartalmak és elsajátításuk, továbbá a létre hozandó alkotások „közösségi‟ erejében, vagy bölcsességében rejlő „ethosz‟-ok segíthetik e folyamatot.

 

Az amatőrség fogalma

 

Az amatőrséget definiálhatjuk a társadalmi munkamegosztásban betöltött funkciója szerint, vagy a művészetekhez való egzisztenciális viszonya alapján. E szerint fogalmazhatunk úgy, hogy amatőr művésznek tekinthető, azaz alkotó, aki foglalkozását illetően nem sorolható a hivatásos művészek közé: azaz tevékenységét a művészetek szeretete, önmagából fakadó öntevékenység, a megmutatás, a tanulás, és befogadás vágya serkenti, de képes esztétikai érték –  művészet létrehozására is. Ha az ember felől közelítünk és a művészi alkotókészség, felől vizsgáljuk, akkor láthatjuk, a művészi alkotókészség olyan az emberi lényeghez tartozó általános tulajdonság, ami társadalmanként, változó körülmények között másként jelenik és valósul meg. Eredete abban az emberi lényegben ragadható meg, ami képessé teszi az embert a közvetlen szükségletein túli termelésre. „Vagyis a művészet az emberi lényeg eltárgyiasulása, amelyben az érzéki módon felfogható, szemlélhető és visszafogható.‟ Mondhatjuk úgy is, hogy az emberben latensen megtalálható a művészi alkotókészség……

Ha figyelmen kívül hagyjuk a külső motivációs tényezőket, mint például az iskola kötelezettségnek, vagy a szülői késztetésnek való megfelelést, milyen motivációk késztetik a tizenéves fiatalt, hogy verset mondjon, énekeljen, vagy éppen rajzolni kezdjen?

Az amatőr művészeti tevékenység egészét átfogó motivációs rendszert kiegészítik és átszelik azok a közvetlen és közvetett motivációk amelyek az egyén szempontjából meghatározók.

 

Közvetlen motivációk:

önmegvalósítás saját képességeinek kibontása
öröm – okozó örömszerzés környezete számára
szakmai fejlődés eredményes szereplés, profivá válás
hírnév, siker elhívatottság
szórakozás időtöltés súlytalan lét, szórakozás időtöltés

 

Közvetett motivációk

szociális harmónia az élet, a világ jobbá tétele
természeti harmónia ember és természet közötti viszony jobbá tétele
társadalmi igazságosság a művészet társadalmi szerepe felerősödik
emberi kapcsolatok érzelmek fejlesztése
szabadság, autonómia egyéni önkifejlesztés
partikuláris igények rekreáció, pillanatnyi időtöltés
játék igénye feszültség és oldás öröme

 

Társas-játék – Verspedagógiai foglalkozás

Társas-játék – Verspedagógiai foglalkozás

Mindhárom iskolában figyelembevéve a diákok tanulmányait, az alábbiak mentén valósultak meg a foglalkozások:

  • Ismerkedés a verses játékokkal: ritmus és hangsúlyjátékok; játék a szavakkal, rímekkel; kiscsoportos, páros; egészcsoportos és egyéni munkaformák – a foglalkozás célja, hogy a gyerekek megismerjék a munkaformákat, megtapasztalják az egyéni kifejezés és a közösségi véleményalkotás folyamatát
  • Egyet sokféleképpen: Általános Iskolákban: Weöres játékos verssoraival játszunk; a hangsúly jelentésmódosító hatásai, egy-egy mondat szituációba helyezésével, szövegkörnyezetének módosításával hogyan módosul az üzenet. Középiskolában: Arany János: Tetemrehívás című balladájának feldolgozásával a kimondott szavaink súlyát elemezzük, valamint megtapasztaljuk, mekkora veszélyt rejt, ha a másik érzelmeit nem vesszük komolyan, csak játszadozunk vele, kétértelmű jeleket küldve felé
  • Hallgató és befogadó – a kommunikáció társas cselekvés: annak megtapasztalása, miben más szemtől szemben mesélni, hogyan módosítja a beszélő mondanivalóját, lelkesedését, a mondatok hangulatát, ritmusát a hallgató reakciója, miben más telefonon, virtuálisan mesélni, csupán felvételre, vagy a papírnak mondani a gondolatainkat
  • Kisvárdai Vári Emil Általános Iskola és Fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskola: Elrejtve a sorok között: kimondott gondolataink mögötteseivel játszunk, mi az elsődleges jelentés, és mi van mögötte (tananyaghoz kapcsolódás: Arany: Walesi bárdok), hogyan lehet elmondani a gondolatainkat úgy, hogy valójában nem mondjuk ki

Zrínyi Ilona Gimnázium: Arany: Ágnes asszony című balladája kapcsán vizsgáljuk, hogyan hat a közösség ereje, hogyan lehet a tömeg véleményével szembe menni.

Társadalmi nap – Állatok világnapja 2018. október 10., 11. és 17.

Társadalmi nap – Állatok világnapja

 

  1. október 10., 11. és 17.

 A fenti 3 nap az intézményekben külön-külön az Állatok világnapja alkalmából szerveztünk rendezvényt, melynek során megismerkedtek a veszélyeztetett állatfajokkal, a felelős állattartással, és még sok más hasznos dologgal.

 

A fiatalok környezettudatos nevelése és e nevelés színterei meghatározóak a környezetvédelem hatékonyságát illetően. A minél korábbi életkorban megkezdett, a korcsoport jellemzőinek adekvát felvilágosítás, nevelés fontossága hangsúlyos. A nevelési tevékenységben itt sem az elrettentés eszköze használható jól, hanem az érdekeltté tétel a hosszú távú fenntarthatóság záloga. A környezettudatos nevelés eredményességét a jól megválasztott nevelési módszerek biztosítják. A nevelési színtereket illetően a környezettudatos nevelésnek a fiatalok életközegeiben, azaz a családi környezetben, az iskolában, valamint az iskolán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek színterein is meg kell jelennie ahhoz, hogy választható alternatívaként egyre több fiatal építse be jelenlegi és majdani életének célkitűzései közé. A környezetre (is) irányuló személyes felelősség érzet kialakítása a környezettudatosságra nevelés első lépcsőfoka. A panelokkal sűrűn övezett területek viszonylagos rendezettsége, tisztasága éles ellentétben áll a magánházas, kertvárosi résszel, ami azt a tényt támasztja alá, hogy ha magukénak éreznék a fiatalok a szűkebb és tágabb lakókörnyezetüket, akkor – szüleikkel/gondozóikkal együtt- a jó gazda gondosságával biztosítanák környezetük védelmét. Akárcsak a kisebb településeken, nagyobb gondot fordítanának közvetlen környezetük épen és szépen tartására. A környezettudatos nevelés egyik alapköve a környezettudatos életmód értékként történő megjelenítése is.

Tapasztalatszerzési tanulmányút 2018. augusztus 18-20.

Tapasztalatszerzési tanulmányút

  1. augusztus 18-20.

helyszín: Balatonszemes

 

A projektbe bevont 100 diák 2018 augusztusában 3 napot tölthetett el Balatonszemesen, ahol részt vehettek a Bujtor István Filmfesztiválon, bepillanthattak a kulisszák mögé. Egy workshop keretében megismerkedtek a digitális műsorkészítés folyamatával, valamint megismerkedtek Latinovits Zoltán színészóriás, és testvére, Bujtor István életművével. A tapasztalatszerzési tanulmányúton lehetőségük volt több szabadidős programon is részt venniük, mint például Molnár Ferenc Caramel koncert, közös torna Szentgyörgyi Rómeóval. Caramellel, a Máté Péter-díjas és Fonogram-díjas magyar énekessel lehetőségük nyílt egy interaktív „szerepmodell” beszélgetésre is, ahol az énekes elárulta, hogy honnan jutott idáig, milyen volt korábbi élete és mit köszönhet tehetségének és kitartásának.

Szerepmodell foglalkozás – Szebeni István 2018. szeptember 20-21.

Szerepmodell foglalkozás – Szebeni István

  1. szeptember 20-21.

 

A Futsal programmal párhuzamosan Szebeni István látogatott el a projektbe bevont 3 oktatási intézménybe. A szerepmodell foglalkozás során, Szebeni István, mint ismert televíziós műsorvezető arról beszélgetett a diákokkal, hogy hogyan került közel a televíziózáshoz, miben változtatta meg életét az országos ismertség, milyen az, ha az utcán felismerik az embert. Arra biztatta a diákokat, hogy ne adják fel álmaikat, kitartó munkával és némi szerencsével az álmok valóra válthatók. Beszélt arról is, hogy ezek az álmok „törékenyek” is, ha elértük, vigyázni kell velük, mert elég egy apró hiba, máris szertefoszlanak. Épp ezért nagyon fontos, hogy kinek, mikor, mit mondunk, hogyan viselkedünk, főleg egy élő adásban, ahol nincs lehetőség a felvétel törlésére, kivágására.

Szabadidős program – sportrendezvény, Futsal 2018. szeptember 20-21.

Szabadidős program – sportrendezvény, Futsal

  1. szeptember 20-21.

 

A két nap alatt mindhárom oktatási intézményben Futsal programot szerveztünk a bevont diákok számára.

A foglalkozás során kiemeltük a mozgás fontosságát az egészség megőrzésében, ötleteket kaptak a diákok arra vonatkozóan, hogyan lehet és kell beépíteni a napi programba a mozgást. Előadónk kiemelt egy sportolási lehetőséget, a futsalt, melynek rejtelmeibe beavatta a tanulókat, megmutatta a labdát, melynek tulajdonságait a focilabdával összehasonlítva szemléltette. A futsal a nagypályás labdarúgás hivatalos, teremben játszott változata. A diákok (nemcsak a fiúk, a lányok is) nagyon szeretnek focizni, de ez egy picit más. Előadónk ismertette az alapvető különbségeket, népszerűsítette a sportágat. Beszélt a játék szabályairól és azt is elmondta, hogy ma már nemcsak a fiúk játéka ez, egyre több lány is űzi ezt a sportot. A foglalkozás második felében a gyakorlatban is kipróbálták a gyerekek ezt a pörgős, élvezetes, dinamikus labdajátékot, amit már annyira vártak.